Ugrás a fő tartalomra

A mi függő karácsonyfánk!

 

Ötéves koromtól emlékeimben él, hogy éltük meg a karácsony élményét. Zenész családból származom, idősödő szüleim tizedik élő gyermekeként más szeretetet kaptam, mint a velem egykorú társaim.

Nekünk ősszel elkezdődött a feladatunk: vadásztuk az arany és ezüst csokipapírokat. A körmünkkel kisimítottuk és elraktuk. Majd eljött a december! A fiúk: Gyurka, Káli elkészítették a bethelemi jászolt. Advent idején minden este mentek gyermeki lázban égve a falun belül mindenhová, ahová beengedték a kis Jézust. Karácsony utolsó hetében elkezdtük a technika színes papírjaiból láncszemeket összeragasztva elkészíteni a fára a papírláncot.



Eljött a nap, ami a napi teendők mellett más volt. Jóapám 100-as szögből hajított kampót vert a szoba mennyezetébe, mivel karácsonyfa híján és a sok fekvőhely mellett nem jutott üres hely a szobánkban. Öt otthon lévő gyerekkel meghúzódtunk a meleg fészekben. Szintén Apa vékony dróttal 10 darab gyertyát helyezett a néha féloldalas fenyőre. Eközben mi is elkezdtük a kellékeinket előhozni. Gyurka és Káli szalmaszálból csillagot formáltak, ami a csúcsot jelképezte. A fiúk háztartási vattából kis hópihéket tették az ágakra. Apám így felakasztotta a mennyezetre, és a csúcs, a csillag eltakarta a kampót is. Mi lányok, Mari és Betty, a három ízű (kakaó, vanília, puncs) konzum szaloncukorra kötöztük a cérnát, de a háztartási kekszre, és a dióra is cérnát kötöttünk, azzal akasztottuk fel a fára. Apukám gyufaszálat tett a dióba, így tudtunk rá cérnát kötni.



Eközben a tüzet rakva jó Anyánk már a nagy, hatalmas edényben főzte a decemberben levágott disznóból meghagyott sós húsból a káposztát rántással, árpakásával, de annyit, hogy másnapra a másik öt, fészekből különélő családnak is jusson. Mellette a sparhelt sütőjében sült a jó, finom mákos kalács is. Ekkor már teljesen besötétedett. A két fiú felállt két hokedlira, és mi hárman adogattuk a díszeket, a becsomagolt aranydiót, az ezüstruhát kapott kekszeket, szaloncukrokat, a tíz szál gyertyát! Minden felkerült a kis fára. Apám feladata volt, hogy meggyújtja az Ő tíz gyertyáját, ami a gyerekeik számát jelentették, hiszen Isten ajándékaként világították meg az Ő és Anyám életét! A villanyt leoltottuk, és énekeltünk a „Pásztorok, pásztorok”, és a „Mennyből az angyal" karácsonyi énekeket tiszta gyermeki lelkesedéssel. Nem is vettük észre, hogy eközben Anyánk a fa alá, a hokedlira behozta a betlehemi kis jászolt, és eléje almákat, diót, kekszet, az iskolához egy-egy ceruzát, radírt, még hozzá néhány édesség, amit mindannyian kedveltünk: Zizi, Panni csoki, Mecsek csoki, Stolwerck, ami igazi csemegének számított nekünk, gyerekeknek. Nem kapkodtunk érte, hiszen mindnyájan tudtuk, kinek mi jár! Boldogan egymásra néztünk és a mi kis f ü g g ő karacsonyfánkra! Anya akkora kitálalta a megfőtt káposztát, a kalácsból is egy darabot felvágott, és boldogan ültünk le vacsorázni!



Apa és Anya szeme sarkában láttuk, milyen elégedettek, melegség járta át a szobát, hiszen hozzánk eljött a kis Jézus, hozott nekünk békességet, hitet, szeretetet és elhozta a reményt is! Vacsora után szüleink rádiót hallgatták, mi, gyerekek malmoztunk, gomboztunk, szócsatát játszottunk. Kinn legtöbbször esett a hó, és kinézve az ablakon a téli táj szépségét mindig csodálattal bámultuk. Volt, aki kibírta alvás nélkül addig, hogy szüleink elmentek a templomba, hogy ott is köszöntsék a Megváltó születésének évfordulóját! Nálunk a függő karácsonyfa a harmadik napra üres lett, mert minden gyerek - akik között már volt unoka is -, részesedett a kis Jézus által kapott szaloncukorból és ételből! Visszaemlékezve ezen időkre, gyermekkorom legszebb pillanatai közé tartozott a karácsonyeste! Mindenkinek kívánok békességet, egészséget, olyan összetartozást, egyetértést, mint akkor megéltünk!

(Rácz Józsefné)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...

Összefogás Jánoshida történetének megidézéséért a 825 éves fennállás megünneplésekor

Bátran kijelenthetjük, hogy a Jánoshidán élők valódi összefogásával jött létre 2011. június 24-én a templomkertben a település történetét bemutató múltidézés. Hiszen sok-sok helyi lakos tehetségét és rátermettségét bizonyítva hozott létre egy igazán értékes és érdekes előadást a Kulturális Bizottság teljes támogatásával. Már az előkészítési munkálatokban érezhető volt, hogy sokan megértették, hogy milyen nagyszerű dolog együtt létrehozni valami értékeset. Szinte mindenki, akinek lehetősége volt rá örömmel vállalta, hogy szereplőként vagy segítőként részese legyen a műsor létrehozásának. A helyszín kiválasztásában jelentős szerepet játszott az, hogy a templomkert Jánoshida legszebb közterülete, melynek ápolását az egyházközség tagjai áldozatos munkájukkal végzik. A színpad és a nézőtér kialakítása miatt Bori István és csapata vállalta a tereprendezés nehéz feladatát. A rendezvény hírül adásához Varga Antal biztosította a hintóját, melyről Zombori József kiáltotta világgá a falu több pon...

Jánoshida településszerkezetének kialakulása

Általánosságban egy település szerkezetének a kialakulásában a tájnak, a földrajzi viszonyoknak, a gazdálkodási módoknak van meghatározó szerepe, Jánoshida esetében azonban ezek mellet fontos tényező a saját történelme, létrejöttének ideje is. Ezek mindegyikének a hatása érződik tehát a mai településszerkezeten. Nem csak a régészeti lelőhelyek, de a régi öregek meséi is arra engednek következtetni, hogy Jánoshida területe már az őskortól lakott hely volt, azonban az ősi település nyomait valahol az alattyáni erdő felé kell keresnünk, ott, ahol a Tarnával egyesült Zagyva 2/3 részt körülveszi a fákat. A Habsburg birodalom második katonai felmérése 1860 körül Dédszüleink szerint ezen a Szilvaszögnek nevezett helyen volt a falu őse. Az elnevezésnek a szilvához mint gyümölcshöz azonban semmi köze, inkább az erdő latin megfelelőjéből, a silvae szóból származhat. Feltehetőleg ezen a helyen, a vízjárta, vízzel körülvett, de a vízből kiemelkedő hordalékkúpokon telepedtek le őseink, mely helyfog...