Ugrás a fő tartalomra

Összefogás Jánoshida történetének megidézéséért a 825 éves fennállás megünneplésekor

Bátran kijelenthetjük, hogy a Jánoshidán élők valódi összefogásával jött létre 2011. június 24-én a templomkertben a település történetét bemutató múltidézés. Hiszen sok-sok helyi lakos tehetségét és rátermettségét bizonyítva hozott létre egy igazán értékes és érdekes előadást a Kulturális Bizottság teljes támogatásával.








Már az előkészítési munkálatokban érezhető volt, hogy sokan megértették, hogy milyen nagyszerű dolog együtt létrehozni valami értékeset. Szinte mindenki, akinek lehetősége volt rá örömmel vállalta, hogy szereplőként vagy segítőként részese legyen a műsor létrehozásának.



A helyszín kiválasztásában jelentős szerepet játszott az, hogy a templomkert Jánoshida legszebb közterülete, melynek ápolását az egyházközség tagjai áldozatos munkájukkal végzik. A színpad és a nézőtér kialakítása miatt Bori István és csapata vállalta a tereprendezés nehéz feladatát.



A rendezvény hírül adásához Varga Antal biztosította a hintóját, melyről Zombori József kiáltotta világgá a falu több pontján többek között a Jánoshida történetét bemutató múltidézésre való meghívást. Varga Klaudia és Mészáros Máté, valamint Drávuczné Répási Ilona és az önkéntesek a Kádár Dániel által készített plakátokat és szórólapokat juttatták el a megfelelő helyekre, hogy minél többen értesüljenek az eseményről.



A rendezvény egyik előadásában megemlített időkapszulában talált kérés teljesítésének megszervezését Drávuczné Répási Ilona vállalta. A Zámbori János főszereplésével végrehajtott síröntözésről a műsorban is látható filmet Liptákné Drávucz Katalin készítette, aki Lipták János és Szőke Albert László segítségével alkalmassá tette a sírt a felvétel elkészítéséhez.







Ez a műsor volt az első alkalom, melyen felhasználhattuk a pályázaton nyert mobil színpadot, melyet Eszes Gábor vállalkozása készített. Az összeállítást és az est kellékeinek szállítását Turóczi István és csapata végezte a tőlük megszokott gondossággal. A színpadkép megtervezését és a település történetének jelentősebb évszámait ábrázoló időszalagot Dányi Éva, Hidas Ferencné és Kajosné Hidas Katalin kreatív alkotó munkája hozta létre, melynek rögzítésében Baráth Béla, Földi Attila és Mészáros Sándor nyújtott nélkülözhetetlen segítséget.







A forgalomirányítást és a rend őrzését Papp Istvánnak és polgárőröknek köszönhetjük. Az útjelző gyertyák kihelyezését és kezelését, valamint a színpaddísz egyes elemeinek a szállítását Drávuczné Répási Ilona és az önkéntesek végezték.







Minden szereplőről egyaránt elmondható, hogy teljes odaadással, hitelesen tartotta meg az előadását, mondta el a versét. A település 1186 előtti, a régészeti leletekből megismerhető történetéről mesélt nekünk ifjabb Földi Ferenc, a helyi általános iskola történelemtanára.







Az egyik vendég előadó Haiter R. Gottfried, a Csornai Premontrei Prépostság titkára beszélt a premontrei rend kialakulásáról és működéséről.







Gutai Gábor és Sztruhala Máté a Halotti beszédből, Berczeliné Gazsi Andrea és Szöllősiné Pintér Krisztina az Ómagyar Mária-siralomból adott elő részletek eredeti nyelven és mai átiratban.











A Csornai Premontrei Prépostság prelátusa Fazakas Márton jánoshidai prépostság történetét mondta el a maga kedves, közvetlen stílusában.







Jánoshida név eredetéről dr. Molnár Klárától hallhattunk egy rendkívül érdekes előadást.







Pascal atya gondolatébresztő elmélkedése Keresztelő Szent János életéről párhuzamba állította saját életünket, kérdésként feltéve, hogy vajon a helyünkön vagyunk-e, a ránk bízott feladatot végezzük-e.







Tarnai Mihály, a jánoshidai egyházközség világi elnöke, történelem szakos tanár mondta el, hogy mely vidékekről érkezhettek azok az emberek, akik talán a napjainkban itt élő emberek ősei lehettek, illetve azt, hogy Ők hogyan éltek itt Jánoshidán a 18. és 19. században.







Czibak Ottó mesélt nekünk arról, hogy mikor és milyen úton kerültek a cigányok Magyarországra és ezen belül is Jánoshidára, illetve arról, hogy hogyan éltek, mivel foglalkoztak a cigányok Jánoshidán egészen napjainkig.







Vörösmarty Mihály Jóslat című versében a hazáról megfogalmazott gondolatait Sztruhala József előadásában hallhattuk.







Liptákné Drávucz Katalin a Zagyva-hídról mesélt nekünk egy személyes hangvételű előadásban.







A település közelmúltjáról nem is beszélhetett volna hitelesebben senki más, mint Jánoshida jelenlegi polgármestere Eszes Béla.







Zámbori János saját versében foglalta össze a falu történetét.







Sziráki Péter pedig Radnóti Miklós Nem tudhatom című versével mondta el nekünk, hogy neki mit jelent e tájék, amit mi úgy hívunk: Jánoshida.







A rendezvényt a jászberényi Palotási János zeneiskola igazgatója, Tímár Gábor által vezetett Fanfárok indították.







Az előadások között a jánoshidai felnőtt kórus Mészárosné Vas Márta vezetésével énekelte el a Republic együttes Emberlelkű földeken és Ezt a földet választottam című számát, valamit Liszt Ferenc O salutaris hostia című művét.







Az egyházközségek kórusa Menyhárt Anna vezetésével Keresztelő Szent Jánosról szóló himnuszt (Ut Queant Laxis) és zsoltárt, valamint a Christus vincit című művet énekelte.







A Bartók Béla által Jánoshidán gyűjtött 45 népdalból hármat énekelt el a Hídi Asszonykórus Kerepesiné Antal Ibolya vezetésével.







A rendezvény zárásaként minden szereplő együtt énekelte el Jánoshida himnuszát, melynek zenei alapját erre az alkalomra sikerült megszerezni a szerzőtől, Koltay Gergelytől.











Az egész műsor alatt a háttérben dolgozva számos segítő járult hozzá a műsor sikeres lebonyolításához. Mint a legtöbb községi rendezvényen most is Zombori József gondoskodott a hangosításról. Kajos Kálmán a felnőtt kórus zenei kíséretében segédkezett. Bozsó Mihály és Mészáros Sándor a világosítással tette még hangulatosabbá az estét. Liptákné Drávucz Katalin az előadások színesebbé tételéhez összeállított projektoros kivetítés pontos és precíz kezelését végezte. A rendezvényről Kádár Dániel készített fényképeket és videofelvételt, melyet Jánoshida honlapjáról lehet elérni. Az előadókat két jászsági népviseletbe öltözött általános iskolás diák Kajos Ráhel Csenge és Sziráki Péter kísérte fel a színpadra, hogy a legfiatalabb generáció is képviselve legyen a műsorban.







Mészáros Máténak köszönhetjük, hogy az időszalagon lévő jelzés mindig az előadásokban elhangzó időszakhoz illeszkedett. Kiderült, hogy nem csak a község pénzügyeinek intézésében, de egy ilyen összetett műsor ügyelőjeként is kiváló munkát végzett Szirákiné Rigó Katalin, aki a szereplők színpadra lépésének irányításával hozzájárult a rendezvény gördülékeny lebonyolításához.



Nélkülözhetetlen volt a műsor összeállításában és rendezésében, valamint a szereplők kiválasztásában Mészárosné Vas Márta segítsége, aki a műsor vezetésével, a projektoros anyag összeállításával, valamint előadás anyaggal, sok-sok ötlettel és tanáccsal járult hozzá a megemlékezés sikeréhez.







Maradandó élményben volt részük azoknak, akik szereplőként, segítőként vagy nézőként ott voltak ezen az estén a templomkertben, s fegyelmezetten és türelmesen várták a kedvezőtlen körülmények miatt csúszó előadás kezdetét és mindenki a tűréshatáráig viselte a rendkívül hűvös időjárást.







Úgy gondolom, hogy ez a résztvevők összefogásával megvalósított műsor mind a helyszín, mind a tartalom tekintetében méltó megünneplése volt Jánoshida 825 éves fennállásának. Azzal hogy bepillantást nyerhettünk a település múltjába talán jobban érthetjük jelenét és felelősségteljesebben építhetjük jövőjét. Azt kívánom, hogy érezzük ezután is közös feladatunknak értékeink megőrzését, továbbadását, hogy gyermekeink és unokáink is magukénak vallhassák majd ezt a helyet, amit úgy hívnak: Jánoshida!



Az előadás videofelvétele elérhető itt.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...

Jánoshida településszerkezetének kialakulása

Általánosságban egy település szerkezetének a kialakulásában a tájnak, a földrajzi viszonyoknak, a gazdálkodási módoknak van meghatározó szerepe, Jánoshida esetében azonban ezek mellet fontos tényező a saját történelme, létrejöttének ideje is. Ezek mindegyikének a hatása érződik tehát a mai településszerkezeten. Nem csak a régészeti lelőhelyek, de a régi öregek meséi is arra engednek következtetni, hogy Jánoshida területe már az őskortól lakott hely volt, azonban az ősi település nyomait valahol az alattyáni erdő felé kell keresnünk, ott, ahol a Tarnával egyesült Zagyva 2/3 részt körülveszi a fákat. A Habsburg birodalom második katonai felmérése 1860 körül Dédszüleink szerint ezen a Szilvaszögnek nevezett helyen volt a falu őse. Az elnevezésnek a szilvához mint gyümölcshöz azonban semmi köze, inkább az erdő latin megfelelőjéből, a silvae szóból származhat. Feltehetőleg ezen a helyen, a vízjárta, vízzel körülvett, de a vízből kiemelkedő hordalékkúpokon telepedtek le őseink, mely helyfog...

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a kirá...