Ugrás a fő tartalomra

Sebestyén Albert tér felújításának bejelentése

Első konkrét célként szeretnénk elérni a Kastély előtti emlékművek felújítását, valamint egy térkővel és zöld területtel kialakított park létrehozását, ahol méltó környezetben tudjuk megtartani megemlékezéseinket.


Ezzel együtt kezdeményezzük, hogy ez a tér viselje egy olyan Jánoshidához szorosan kötődő ember nevét, akinek a tevékenysége méltóképpen jelképezi ezt az összefogást.



„Több mint 30 éves itt tartózkodásom idején kellett felépíteni a plébániát, a templom műemléki helyreállítása még ma is tart. Az a légkör ahol felnőttem belülről arra indított, hogy a templom környezetét szebbé tegyem.” – vallotta 1998-ban Albert atya egy újságcikkben; abban az évben, mikor elsőként vehette át a Jánoshidáért kitüntető díjat.



S valóban: Albert atya, akit így szólított a település hívő és nem hívő lakossága, sokat tett ezen település rész, a „Papkert” kialakításáért. Nevéhez és keze munkájához fűződik a templomkert fáinak és bokrainak telepítése, arculatának megtervezése, létrehozása. Munkásságához tartozik a templom régészeti kutatásának elindítása, melyhez a papkerti lakótelep kialakítása adta meg az anyagi hátteret. Ennek eredményeképpen költözött sok fiatal család ebbe a településrészbe. A privatizáció idején lemondott a premontrei rendház (Kastély) épületéről a község javára, közösségi hasznosításra.



Ezen településépítő tevékenységéért szeretnénk, ha a Kastély előtti tér Sebestyén Albert nevét viselné.



„Az a kis közösség, akit az Isten mellém állított, minden áldozatra kész volt, úgy pénz, mint társadalmi munka vállalásában.” – Albert atya szavaival szeretnénk biztatni mindenkit, hogy akinek lehetősége van rá az adománnyal vagy építőanyaggal, akinek tehetsége van az szervezéssel, akinek kedve van az munkával járuljon hozzá, hogy ez a cél megvalósuljon!



Ennek az együttműködésnek az értékét az adja, hogy Jánoshida fejlődésében érdekelt családok összefogásával közösen hozhatunk létre olyan értékeket, melyekre büszkék lehetünk. Adományaikat eljuttathatják a Jánoshida Községért Közalapítvány bankszámlájára (69500187-10300679). Közlemény rovatban kérjük tüntessék fel: "Kastély előtti tér felújítására"



Valósítsuk meg együtt Sebestyén Albert gondolatát:

„Szeretném egy családdá tenni az egész falut, ahol az emberek megbecsülik, szeretik egymást!”





Interjú Sebestyén Alberttel az 1998. február 27-én megjelent Jánoshidai Híradóban.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...

Jánoshida településszerkezetének kialakulása

Általánosságban egy település szerkezetének a kialakulásában a tájnak, a földrajzi viszonyoknak, a gazdálkodási módoknak van meghatározó szerepe, Jánoshida esetében azonban ezek mellet fontos tényező a saját történelme, létrejöttének ideje is. Ezek mindegyikének a hatása érződik tehát a mai településszerkezeten. Nem csak a régészeti lelőhelyek, de a régi öregek meséi is arra engednek következtetni, hogy Jánoshida területe már az őskortól lakott hely volt, azonban az ősi település nyomait valahol az alattyáni erdő felé kell keresnünk, ott, ahol a Tarnával egyesült Zagyva 2/3 részt körülveszi a fákat. A Habsburg birodalom második katonai felmérése 1860 körül Dédszüleink szerint ezen a Szilvaszögnek nevezett helyen volt a falu őse. Az elnevezésnek a szilvához mint gyümölcshöz azonban semmi köze, inkább az erdő latin megfelelőjéből, a silvae szóból származhat. Feltehetőleg ezen a helyen, a vízjárta, vízzel körülvett, de a vízből kiemelkedő hordalékkúpokon telepedtek le őseink, mely helyfog...

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a kirá...