Ugrás a fő tartalomra

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek?

A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab)


Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a király a Moldva folyóba dobatta, amiért nem árulta el, mit vallott be neki gyónásakor a hűtlenséggel vádolt királyné. Híre akár községünkbe is eljuthatott. Nepomuki Szent János emlékét őrizné településünk elnevezése?Nem feltétlenül, ugyanis ennél az időpontnál még korábban, 1283-ban, IV. László Soprony vármegyei ispánnak írt oklevelén (Datum prope Iwanushyda in festo Sancti Jacobi Apostoli, anno Domini Mº CCº octuagesimo tercio Iwanushyda) már Iwanushydaként említik településünket.
 



Szent Ivánra kellene gondolnunk községünk neve kapcsán? Ebből hogyan lett mégis János? Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából. Az Iván és a János név tehát azonos, Isten kegyelmét jelentik, régen egymás mellett vagy helyett használták.


1234-ben a premontrei rend monostorjegyzéke (Catalogus Ninivensis) Pons Johannis néven jelzi a községet.A pons latinul hidat jelent, a Johannus a János név latin megfelelője. Birtokos szerkezetben János hídjaként tartották számon településünket.



A XII. században a Dunántúlon található Mórichida nevű községben egy Móric nevű földesúr a Rábán átvezető híddal rendelkező birtokán alapított egy premontrei prépostságot. Korabeli dokumentumokkal igazolható, hogy az a település is a birtokosáról kapta a nevét. Az akkori szokásjog alapján feltételezhetjük, hogy III. Béla király uralkodásának idején itt a Zagyva partján egy János nevű gazdag földesúr alapította birtokán a premontrei prépostságot, akire településünk elnevezése utalhat.


Június 24-én, búcsú napján és Szent Iván ünnepén nemcsak Jánoshida születésnapjáról, de a névadójáról, névnapjáról is megemlékezhetünk.Miután a János név viselői (elemzések szerint) nyitottak, legyünk mi is nyitottak arra, hogy valamennyi lehetséges választ elfogadjuk, amíg egyértelmű bizonyíték nem lesz fellelhető, hiszen mind a híd jelentőségére, mind szentjeinkre, mind egykori földbirtokosunkra büszkén gondolhatunk.



Összeállította: dr. Molnár Klára



További tablók

Hasonló témájú jegyzetek:


Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról





Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Összefogás Jánoshida történetének megidézéséért a 825 éves fennállás megünneplésekor

Bátran kijelenthetjük, hogy a Jánoshidán élők valódi összefogásával jött létre 2011. június 24-én a templomkertben a település történetét bemutató múltidézés. Hiszen sok-sok helyi lakos tehetségét és rátermettségét bizonyítva hozott létre egy igazán értékes és érdekes előadást a Kulturális Bizottság teljes támogatásával. Már az előkészítési munkálatokban érezhető volt, hogy sokan megértették, hogy milyen nagyszerű dolog együtt létrehozni valami értékeset. Szinte mindenki, akinek lehetősége volt rá örömmel vállalta, hogy szereplőként vagy segítőként részese legyen a műsor létrehozásának. A helyszín kiválasztásában jelentős szerepet játszott az, hogy a templomkert Jánoshida legszebb közterülete, melynek ápolását az egyházközség tagjai áldozatos munkájukkal végzik. A színpad és a nézőtér kialakítása miatt Bori István és csapata vállalta a tereprendezés nehéz feladatát. A rendezvény hírül adásához Varga Antal biztosította a hintóját, melyről Zombori József kiáltotta világgá a falu több pon...

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...

Plébániatemplom, Jánoshida - TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA

A Zagyva és holt ágai, vizenyős rétei által tagolt hangulatos jászsági táj egyik ősi múltú települése Jánoshida. A falu a Zagyva partján a tájegység és a megye központja, Jászberény és Szolnok között fekszik, a folyó egyik fontos hídja közelében. A környéken előkerült korai régészeti leletek és a falu neve alapján bizonyítottnak vehetjük, hogy már a középkort megelőzően jól ismert átkelőhely volt itt, amelyen keresztül fontos út vezetett. Az őskori leleteken kívül az új Zagyva-híd építésekor előkerült, megbolygatott sírok érdemelnek külön említést az avar temető mellett. Ez a temető és a falu szélén levő, Burány-telepi Árpád-kori sírok leletei azt bizonyítják, hogy a falu területe az avaroktól kezdődően a honfoglalás koráig, majd napjainkig folyamatosan lakott terület volt. Hazai példák nyomán (pl. Árpás-Mórichida) és a környék egyes helynevei alapján felvetődik annak lehetősége, hogy az átkelőhely védelmére fejedelmeink, első királyaink besenyőket telepítettek erre a vidékre. A még so...