Kajos Kálmán visszaemlékezése
1960-ban kezdtem ipari tanuló éveimet a Jászberényi Szakmunkásképző iskolában géplakatos szakon, ahová autóbusszal jártunk be. A buszon volt köztünk egy alattyáni srác, Kovács Karcsinak hívták, szaxofonozni tanult. A haverjai biztatták, zenéljen a buszon, ez nekem nagyon megtetszett. Elmondta, hogy csatlakozott egy jánoshidai családi zenekarhoz, itt szoktak próbálni a kultúrházban. Ez volt az Eszes Máté zenekar, amit a testvéreivel alapítottak jó pár évtizeddel azelőtt. Ekkor már csak ő élt közülük. Máté fia harmonikázott, Máté bácsi trombitált, a szomszéd fiú, Turóczi Lajos dobolt, Oláh Béla hawaii gitáron játszott.
Balról: id. Eszes Máté, Turóczi Lajos, ifj. Eszes Máté |
Lakodalmakban, bálokban zenéltek, sok próbájukra elmentem, Karcsi biztatott, vegyek én is szaxofont. Géplakatosként 1963-ban végeztem, és mint annyian, Budapesten dolgoztam. 1964 tavaszán sikerült megvennem a hangszert, 5000 forintért, egy havi keresetem akkor 1200 forint volt. A búcsúi bálban csatlakozva hozzájuk már pár számot el tudtam játszani.
Kajos Kálmán |
Ősszel Pesten beiratkoztam a MÁV zeneiskolába, itthon jó pár lakodalomban volt alkalmam gyakorolni. 1965 őszén behívtak katonának, ezzel lett vége az iskolának, nem adtak engedélyt a további tanulásra.
A honvédségnél összejött egy komplett zenekar, zongorista, dobos, trombitás, gitáros és én a szaxofonnal.
Honvédségi zenekarban Kajos Kálmán (szaxofon), Rózsahegyi László szemüvegben (gitár) |
Nekem és a gitárosnak kellett énekelni, nekem is sikerült gyakorolnom. Pár hónap együtt zenélés után a gitáros, Rózsahegyi László rábeszélt, hogy megtanít gitározni, így tudom majd az énekemet kísérni. Gyakorolhattam az ő gitárján, amíg nem lett saját gitárom és elegendő kitartásom. Ez a kitartás 1966 óta tart.
Kajos Kálmán |
A honvédségtől 1968-ban szereltem le, és az Eszes zenekarral folytattam tovább. 1968. augusztus 20-án az ÁFÉSZ megnyitotta az éttermét, felkértek bennünket másodállásban naponta zenélni, 17-22 óráig, szombaton éjfélig. Itt már csak hárman voltunk, Máté bácsi abbahagyta a zenélést. Így a fia, Máté harmonikázott, Turóczi Lajos dobolt, én már gitárral kísértem az énekemet.
Időközben a tagok cserélődtek mellettem, Pintér Laci billentyűzött, Tóth B. Andris is dobolt.
Balról: Eszes Máté, Pintér László, Kajos Kálmán |
Mivel az élő zene megszűnt az étteremben, rengeteg lakodalomba hívtak bennünket. Ezekbe még Horváth Sanyi, alattyáni prímás is sokszor jött velünk, közben a dobos kivált, helyette jött Tóth Feri Jászboldogházáról.
Balról: Eszes Máté, Kajos Kálmán, Tóth Ferenc |
Később már csak a gitár mellett harmonikával és szintetizátorral maradtunk ketten Tóth Ferivel, mígnem ő kapott egy infarktust, így egyedül maradva folytattam tovább.
Kajos Kálmán |
Sajnos a fentebb említett zenésztársaim közül sokan már nem élnek. 2008-ban én is infarktust kaptam, de szerencsére felépültem belőle. 2010 óta újra zenélek, különböző születésnapokra, nyugdíjas találkozókra hívnak, remélem még sokáig tudom folytatni, ameddig hívnak és bírom.
Kajos Kálmán 2018 tavaszán Nyugdíjas Ki-mi-tud döntőjén Kiemelt arany minősítést szerzett |
Pillanatképek a közelmúlt zenéléseiből: