Ugrás a fő tartalomra

Növénylista - Sebestény Albert tér 2013


A Kastély előtti téren elültetett növények listája.



Ültetési napok:


2013. május 11.
2013. május 17.
2013. május 18.
2013. május 29.





Fák (21 db)


4 db gömbjuhar (Acer platanoides "Globosum")
2 db bibircses nyír (Betula pendula)
1 db oszlopos tölgy (Quercus robur "Fastigiata")
1 db szomorú díszcseresznye (Prunus serrulata )
1 db májusfa (Prunus padus )
1 db pirosvirágú galagonya (Crataegus laevigata "Paul's Scarlet")
2 db cserszömörce (Cotinus coggygria "Royal Purple")
1 db törökmogyoró (Corylus colurna)
1 db perzsa varázsfa (Parrotia persica)
3 db vérjuhar (Acer platanoides "Crimson King" )
1 db júdásfa (Cercis siliquastrum)
1 db kislevelű hárs (Tilia cordata)
1 db szomorú kecskefűz (Salix caprea"Pendula")
1 db vérbükk (Fagus sylvatica "Atropunicea")



Cserjék (49 db)


15 db mahónia (Mahonia aquifolium )
2 db aranyvessző (Forsytia intermedia)
1 db madárbirs (Cotoneaster horisontalis)
1 db viráglonc (Kolkwitzia amabilis)
1 db vérmogyoró (Corylus maxima "Purpureum")
2 db japánbirs (Chaenomeles japonica)
1 db kékszakáll (Caryopteris clandonensis)
2 db nyári orgona (Buddleja davidii)
10 db japán vérborbolya (Berberis thunbergii)
2 db kerti gyöngyvessző (Spirea vanhouttei)
2 db rózsalonc (Weigela florida)
1 db labdarózsa (Viburnum opulus)
2 db közönséges orgona (Syringa vulgaris)
1 db hóbogyó (Symphoricarpus albus)
1 db kerti gyöngyvessző (Spirea bumalda "Anthony Waterer")
2 db tűztövis (Pyracantha coccinea)
1 db törpemandula (Prunus tenella)
1 db jezsámen (Philadelphus coronarius)
1 db gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra "Plena")
1 db boglárkacserje (Kerria japonica)
1 db ribiszke (Ribes sanguineum)



Évelők


42 db levendula (Lavandula angustifolia)
7 db parkrózsa (Rosa hybrida)
sziklakerti szegfűk
kőtörőfüvek
kövirózsák



Egynyáriak


büdöske (Tagetes patula)
rózsameténg (Cataranthus roseus)
hamvaska (Senecio cineraria)
porcsinrózsa (Portulaca grandiflora)



Tuják (8 db)


8 db Smaragd tuja (Thuja occidentalis "Smaragd")



Fű (19 kg)


10% Angolperje (Lolium perenne)
30% Vöröscsenkesz (Festuca rubra)
60% Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea)



A fákat, cserjéket és évelőket 2013. május 10-én vásároltuk Jászberényben a Nagykátai úti Kertkultúrából.



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...
További információk

Jánoshida településszerkezetének kialakulása

Általánosságban egy település szerkezetének a kialakulásában a tájnak, a földrajzi viszonyoknak, a gazdálkodási módoknak van meghatározó szerepe, Jánoshida esetében azonban ezek mellet fontos tényező a saját történelme, létrejöttének ideje is. Ezek mindegyikének a hatása érződik tehát a mai településszerkezeten. Nem csak a régészeti lelőhelyek, de a régi öregek meséi is arra engednek következtetni, hogy Jánoshida területe már az őskortól lakott hely volt, azonban az ősi település nyomait valahol az alattyáni erdő felé kell keresnünk, ott, ahol a Tarnával egyesült Zagyva 2/3 részt körülveszi a fákat. A Habsburg birodalom második katonai felmérése 1860 körül Dédszüleink szerint ezen a Szilvaszögnek nevezett helyen volt a falu őse. Az elnevezésnek a szilvához mint gyümölcshöz azonban semmi köze, inkább az erdő latin megfelelőjéből, a silvae szóból származhat. Feltehetőleg ezen a helyen, a vízjárta, vízzel körülvett, de a vízből kiemelkedő hordalékkúpokon telepedtek le őseink, mely helyfog...
További információk

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a kirá...
További információk