Ugrás a fő tartalomra

Jánoshida ragadványnevei a '70-es évek végén (1. rész)



Jánoshida ragadványnevei a '70-es évek végén (1. rész)




A ragadványnevek akkor jönnek létre általában, ha egy közösségben a családnevek megterheltsége olyan nagy mértékű, hogy nem tudja betölteni eredeti funkcióját.



Jánoshida tágabb értelemben a palóc nyelvjáráshoz, annak is a délkeleti palóc típusához tartozik, de egyúttal átmenetet mutat a tiszai nyelvjárástípus felé.



A ragadványnevek csoportjai:


gúnynevek vagy érzelmi jellegű nevek




megkülönböztető nevek vagy értelmi jellegű nevek



Jánoshidán még azok a nevek is, amelyek valóban megkülönböztetés szándékával jöttek létre (a feleség vagy az anya nevéből), kissé gúnyos hangulatúak. Sok az olyan eset, hogy az eredetileg gúnynév ma már el is veszítette gúnyos hangulati-érzelmi töltését.



Családnévből keletkezett ragadványnevek



Capkó

Mari (Szöllősi Jánosné Tóth Mária) Az anya családneve a névadás alapja, egyedül Ő viseli

Jacsus

Vera (Túróczi Menyhértné, a fia, Túróczi János is Jacsus Jancsi) Az anya neve (talán ez is ragadványnév volt)

Kocer

Feri (Tóth Ferenc, a fiai: János, Gábor is) Az édesanyja megözvegyült, majd egy Kocer nevezetű - nem falubeli - férvival élt. Gunyoros hangulatú név, de ezt az árnyalatát el is veszítette, akkor is így nevezik őket, ha jelen vannak.

Pocik

Böske (Pető Erzsébet) A régen elhúnyt férj nevéről



Keresztnévből keletkezett ragadványnevek



Ambrus

Palya (Tóth Pál) Az apa neve Tóth Ambrus volt.

Ancsa

Margit (Tóth Antalné) Az anyósa keresztneve Anna, így az Ancsa gúnyos hangulatú név, de jelenlétében is így emlegetik. Csak Ő viseli.

Ábel

Antal (Túróczi Antal) A nagyapa volt Túróczi Ábel, azóta öröklődik a név.

Berci

Mari, Pista (Banya István, Mária) Az apa Banya Bertalan volt.

Béni

Jancsi (Kis János, Gábor és családjuk) A nagyapa neve volt Béni.

Giza

Palya (Tóth Pál) A feleség, Kerekes Gizi nevéről (gúnyos)

Irma

Jancsi (Eszes János, Balázs, Illés, Sándor és a gyermekeik is) Az édesanyjukat hívták Irmának. Nevezetes személyiség lehetett, hisz beszélnek Irma-sarokról is, s ennek pontos helyét mindenki tudja.

Istók

Jani (Papp János, Margit) Az édesapa Szénási Kristóf volt, a Kristóf keresztnév rövidült alakjából keletkezett a ragadványnév. A név kialakulásában szerepe van a mesebeli Bolond Istóknak is. Mindenképpen gúnyos hangulatú, mivel az anyát nem vette feleségül Szénási Kristóf, s így a törvénytelen születésű gyermekek kapták a nevet. Istók Jani felnőtt korában alaposan ki is érdemelte a születésekor kapott nevet, hisz ő volt a "falu első legénye". Parádés kocsis volt a papoknál és nagyon kedvelte a mulatást és a menyecskéket. Az idősebb falubeliek ismerik a következő rigmust: "Legszebb tánc a simi, járja Istók Jani...".



Istyi

Pista (Zrupkó István) Az apa beceneve ragadt a fiúra és családjára, Istyiéknek hívják őket.

Jancsika

Jóska (Tóth József) valószínűleg felesége után kapta a becenevet (Jancsika Annus - Tamási Anna), aki az apjától (Tamási János) örökölte. Tamási Jánosnak nem volt testvére, ezért hívták szülei Jancsikának. A fiait lányait még Jancsikának hívták: István,Sándor,Gábor,János,Mari,Anna.

Tóth József később a foglalkozása után a Postás Jóska nevet kapta.

Máté

Jóska (Antal József, István) Az apjuk volt Antal Máté, csak a Máté néven ismeri őket mindenki. A gyerekek ár nem viselik ezt a nevet.

Szidi

Rózsi (Túrócziné Antal Rozália) Az anyja Szidi néni.





Szabóné Szakali Ágnes szakdolgozata alapján



Folytatása következik...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Összefogás Jánoshida történetének megidézéséért a 825 éves fennállás megünneplésekor

Bátran kijelenthetjük, hogy a Jánoshidán élők valódi összefogásával jött létre 2011. június 24-én a templomkertben a település történetét bemutató múltidézés. Hiszen sok-sok helyi lakos tehetségét és rátermettségét bizonyítva hozott létre egy igazán értékes és érdekes előadást a Kulturális Bizottság teljes támogatásával. Már az előkészítési munkálatokban érezhető volt, hogy sokan megértették, hogy milyen nagyszerű dolog együtt létrehozni valami értékeset. Szinte mindenki, akinek lehetősége volt rá örömmel vállalta, hogy szereplőként vagy segítőként részese legyen a műsor létrehozásának. A helyszín kiválasztásában jelentős szerepet játszott az, hogy a templomkert Jánoshida legszebb közterülete, melynek ápolását az egyházközség tagjai áldozatos munkájukkal végzik. A színpad és a nézőtér kialakítása miatt Bori István és csapata vállalta a tereprendezés nehéz feladatát. A rendezvény hírül adásához Varga Antal biztosította a hintóját, melyről Zombori József kiáltotta világgá a falu több pon...
További információk

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...
További információk

Plébániatemplom, Jánoshida - TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA

A Zagyva és holt ágai, vizenyős rétei által tagolt hangulatos jászsági táj egyik ősi múltú települése Jánoshida. A falu a Zagyva partján a tájegység és a megye központja, Jászberény és Szolnok között fekszik, a folyó egyik fontos hídja közelében. A környéken előkerült korai régészeti leletek és a falu neve alapján bizonyítottnak vehetjük, hogy már a középkort megelőzően jól ismert átkelőhely volt itt, amelyen keresztül fontos út vezetett. Az őskori leleteken kívül az új Zagyva-híd építésekor előkerült, megbolygatott sírok érdemelnek külön említést az avar temető mellett. Ez a temető és a falu szélén levő, Burány-telepi Árpád-kori sírok leletei azt bizonyítják, hogy a falu területe az avaroktól kezdődően a honfoglalás koráig, majd napjainkig folyamatosan lakott terület volt. Hazai példák nyomán (pl. Árpás-Mórichida) és a környék egyes helynevei alapján felvetődik annak lehetősége, hogy az átkelőhely védelmére fejedelmeink, első királyaink besenyőket telepítettek erre a vidékre. A még so...
További információk