Ugrás a fő tartalomra

Gondolatok a térátadóhoz - 2013

Amikor a nagyvilágban járva átutazunk egy-egy különösen rendezett településen néhányan arra gondolunk, hogy milyen jó lenne ilyen körülmények között élni. Ez a vágy néhány családot arra ösztönzött itt Jánoshidán, hogy olyan kezdeményezéssel álljanak elő, aminek az eredményeképpen ahhoz hasonlóvá válhat lakókörnyezetünk, mint azok a helyek, amikre most még csak vágyakozva tekintünk.




Civil társaságot alkotva azt a célt tűzték ki, hogy a Jánoshidán élők értékteremtő összefogással jelezzék a rendezett környezet iránti igényüket. Bízva abban, hogy az értékteremtéshez kapcsolódó folyamatok képesek lesznek ellensúlyozni az amúgy bennünket körbevevő társadalmi problémákra visszavezethető negatív jelenségeket.



Ezzel együtt szerették volna elérni, hogy az itt élők valódi közösséget alkotva felelősséget érezzenek szülőföldjük iránt. A jánoshidai himnusz címe nagyon jól kifejezi ezt a felelősséget. Ezért választotta ez a civil társaság az Ez a hely a tiéd nevet.



Az első értékteremtés szándékával kezdeményezett konkrét cél megvalósításához lakossági összefogással közcélú adakozást indítottak a Kastély előtti tér felújításra. Melléálltak az évente megrendezésre kerülő Jótékonysági est szervezéséhez, mely elindította azt a közadakozást, melynek során több, mint 500.000 forint pénzbeli és legalább ugyanennyi nem pénzbeli adomány érkezett.



A 4 tereprendezési és a növényültetési alkalmon több mint 50 jánoshidai felnőtt, valamint az óvodából és az iskolából legalább 60 gyermek vett részt. A munka ezzel még nem ért véget, hiszen a szokatlanul forró és csapadékszegény nyár során az önkormányzat által biztosított napi egyszeri locsolást kiegészítve jó néhány család egymás között felosztva minden este meglocsolta a növényeket.



Fontos mérföldkőhöz érkezett az első konkrét cél megvalósítása 2013. február 14-én, amikor Jánoshida Község Önkormányzatának képviselő-testülete aznapi ülésén a jelenlévő képviselők egyhangú szavazatával határozatban fogadta el azt a lakossági kezdeményezést, mely szerint a Kastély előtti tér viselje Sebestyén Albert nevét. A képviselő-testület a döntéskor figyelembe vette azt a 426 támogató aláírást, melyet a tér elnevezésével egyetértők adtak.



Azon túl, hogy itt egy térkővel és zöld területtel kialakított gyönyörű park épült, talán még fontosabb az a folyamat, ami létrehozta ezt a teret. Azok az emberek, akik a Jótékonysági esten fellépésükkel vagy részvételükkel támogatták a kezdeményezést; azok, akik adományaikkal hozzájárultak a cél eléréséhez; azok, akik aláírásukkal jelezték, hogy egyetértenek azzal, hogy a Kastély előtti tér Sebestyén Albert nevét viselje; azok, akik szervezéssel vagy kétkezi munkájukkal segítették a tér létrejöttét és azok, akik erkölcsileg támogatták ezt a tervet, mind-mind kifejezték ezzel egy közösséghez való tartozásukat. Egy olyan közösséghez, mely összefogással képes olyan értékek létrehozására, melyek az összetartozást erősítik. Kifejezve azt, hogy szeretnénk szép és rendezett környezetben élni, megmutatva, hogy egymást segítve igazi, maradandó értéket teremthetünk Jánoshidán, mert ez a hely a miénk.

(A fenti szöveg belekerült a térátadón elhelyezett időkapszulába.)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zenei szeretet útján (folytatás)

Kajos Kálmán visszaemlékezése 1960-ban kezdtem ipari tanuló éveimet a Jászberényi Szakmunkásképző iskolában géplakatos szakon, ahová autóbusszal jártunk be. A buszon volt köztünk egy alattyáni srác, Kovács Karcsinak hívták, szaxofonozni tanult. A haverjai biztatták, zenéljen a buszon, ez nekem nagyon megtetszett. Elmondta, hogy csatlakozott egy jánoshidai családi zenekarhoz, itt szoktak próbálni a kultúrházban. Ez volt az Eszes Máté zenekar, amit a testvéreivel alapítottak jó pár évtizeddel azelőtt. Ekkor már csak ő élt közülük. Máté fia harmonikázott, Máté bácsi trombitált, a szomszéd fiú, Turóczi Lajos dobolt, Oláh Béla hawaii gitáron játszott.  Balról: id. Eszes Máté, Turóczi Lajos, ifj. Eszes Máté Lakodalmakban, bálokban zenéltek, sok próbájukra elmentem, Karcsi biztatott, vegyek én is szaxofont. Géplakatosként 1963-ban végeztem, és mint annyian, Budapesten dolgoztam. 1964 tavaszán sikerült megvennem a hangszert, 5000 forintért, egy havi keresetem akkor 1200 forint volt. A búcsúi b

A zenei szeretet útján

Sziráki Károlyné visszaemlékezése A rég múlt időből kiindulva: ki-ki érzéke, lehetősége szerint szerezte, művelte – műfaját tekintve – saját zenei élményét. A napokban amikor gondolatom nyugalmas, visszatekintő elmélkedésbe fordult, eszembe jutott édesapám. Mindez azt mondatja velem: az emlékek mind addig megmaradnak míg van ki ápolja, fenntartja, felidézi, őrzi azokat. Így jutottam el érzelemtől fakadó kíváncsisággal, vajon van-e még ki emlékszik: kik is voltak azok, akik Jánoshidán a cigány zenekaron kívül más hangzású zenével szolgáltak. Létezett már az II. világháború előtti időből, hogy a bevonuló regrutákat a községházánál búcsúztatták, zenéltek a MADISZ rendezvényein bálokban, lakodalmakban. Leventék kísérete a katonai bevonuláson Sőt búcsú-vásár alkalmával az akkor még kézi vezérlésű gyerek sergő alatt is muzsikáltak. Igen, ők voltak kiket úgy emlegetünk ma is: a szorgos REZES BANDA. Aránylag fiatalon jutottak el oda, hogy zenei eszközök beszerzésével, önszorgalmukkal, sok prób

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a király a