Ugrás a fő tartalomra

Bartók Béla Jánoshidán (meghallgatható népdalokkal)

Bartók Jánoshidán 1918-ban töltött el közel egy hónapot. Jánoshida és Újszász közötti határban (Felsőszászberek), a Kohner-uradalomban dolgozó summáslányok között mintegy 45 népdalt gyűjtött.

Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Először 11 évesen állt közönség elé nagy sikert aratva. Pozsonyi tanulmányai után a budapesti zeneakadémián 1903-ban mint zongoraművész végzett, majd Európa jelentősebb városaiban mutatkozott be. 1907-ben a zeneakadémia tanárává nevezték ki. Ekkor már javában foglalkozott a népzenegyűjtéssel. Kortársai nehezen fogadták el művészetét. 1940-ben családjával Amerikába ment. New York-ban halt meg 1945 decemberében.





Az 1905 – 1906-os esztendőkben irányult figyelme a népzenére. A népdalok gyűjtését Békésben kezdte. A fonográffal és viaszlemezekkel felszerelkezett Bartókot rokonai és barátai fogadták Békésben. Kodály baráti segítségével és tanácsaival végezte módszeres gyűjtőmunkáját. Mintegy jó évtizeden keresztül bejárta az ország legkülönbözőbb vidékeit, hamarosan pedig kiterjesztette munkásságát más népek zenekultúrájára is. Komponált és gyűjtött. Közösen jelentették meg Magyar népdalok című kiadványukat.






1967-ben Eszes Istvánné (Irma néni) így emlékezett rá vissza: „ Olyan magas, szőke ember volt, térdig érő kabát rajta, a kezében meg keskeny, hosszú táskát tartott. (…) Szeretett beszélgetni, kedves ember volt, szórakoztatta a társaságot. (…) Vacsora után le is fényképezett bennünket. Egy palacsintasütőbe olajat öntetett, kanócot tett bele, azzal világított fényképezés közben. (…) Beszélgetett az emberekkel, hallgatta a dalaikat, ő maga is nagyon szépen énekelt. A gazdák nagyon megvendégelték.”





Bartók Béla népdalt gyűjt, 1907


A Bartók Béla által Jánoshidán gyűjtött népdalok szövegkezdetei (a dalokra kattintva meg is hallgathatóak):

Csernovici kaszárnya bádogos a teteje (jánoshidai variáns)
Jánoshidi nagy szálloda
Jánoshidi vásártéren, icca te
Nádfödeles kis házikóm, leégett a vége
A Tisza, a Duna kőből van kirakva
Apró szeme van a kukoricának
Barna menyecske fehérre meszelt háza
Cintányéron három alma be piros
Az Alföldön csikós leszek nem gulyás (jánoshidai variáns)
Egye meg a fene a szeretőmet (jánoshidai variáns)
Én belőlem nem jó csillag lett volna
Jánoshidi vásártéren, erre gyere galambom
Esik a fergeteg, ázik a köpönyeg
Intéző úr de haragos a szeme
Jó módja van Bözsikém a csődörös huszárnak
Széles pici szegély van a ruhámon
Szomszéd asszony, hallja-e, hallja-e
Esik eső karikára
Jó estét, jó estét
Elment a vizen a csajka
Monostori zöld erdőben van egy fa
Már mikor én tizennyolc éves voltam
Lement a nap, mégsincs este
Barna kislány kimegy a harctérre
Darumadár, de régen vártalak
Minek van a csendőr a faluba
Károly király még csak két éves király
Varga Jancsi rezet lopott az este
Nincsen kedvem menni a sorozásra
Sej, jaj de széles, jaj de hosszú az az út
Volt énnekem édesanyám, de már nincs
Ezerkilencszáztizennyolba írnak
Darumadár útnak indul hajnalba
Mi piroslik odalent a táborba
Barna menyecske fehérre meszelt háza
A szászberki iroda palatetős teteje
Ezt a csárdás kis kalapot édes anyám
Nem hitted el barna kislány, megyek a
Károly király táborába van egy tereben
Ha én aztat tudtam volna előre
Kasznár uram magáról is
A szerelmes mindenit az anyádnak
A szászberki határon
Édes-kedves feleségem!
Zúg az erdő, zúg a mező
Anyósom szája egy nagy zabola
Nézd a bakát, mikor az masírozik
Jó bor mellett a 68-as ölébe
Talpra magyar, hí a haza 2





Összeállította: Mészárosné Vas Márta

A hangfelvételek 2012. június 19-én készültek a jánoshidai Faluházban.


A felvételt készítette: Zombori József


Közreműködik: Jánoshidai Nyugdíjas Népdalkör, vezetője: Kerepesiné Antal Ibolya


További tablók






Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...

Jánoshida településszerkezetének kialakulása

Általánosságban egy település szerkezetének a kialakulásában a tájnak, a földrajzi viszonyoknak, a gazdálkodási módoknak van meghatározó szerepe, Jánoshida esetében azonban ezek mellet fontos tényező a saját történelme, létrejöttének ideje is. Ezek mindegyikének a hatása érződik tehát a mai településszerkezeten. Nem csak a régészeti lelőhelyek, de a régi öregek meséi is arra engednek következtetni, hogy Jánoshida területe már az őskortól lakott hely volt, azonban az ősi település nyomait valahol az alattyáni erdő felé kell keresnünk, ott, ahol a Tarnával egyesült Zagyva 2/3 részt körülveszi a fákat. A Habsburg birodalom második katonai felmérése 1860 körül Dédszüleink szerint ezen a Szilvaszögnek nevezett helyen volt a falu őse. Az elnevezésnek a szilvához mint gyümölcshöz azonban semmi köze, inkább az erdő latin megfelelőjéből, a silvae szóból származhat. Feltehetőleg ezen a helyen, a vízjárta, vízzel körülvett, de a vízből kiemelkedő hordalékkúpokon telepedtek le őseink, mely helyfog...

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a kirá...