Ugrás a fő tartalomra

Az együttműködés céljáról - civil társaság

Amikor fiatalként a letelepedésen gondolkodunk számtalan szempont befolyásolja a döntésünket. Van-e megfelelő munkahely elérhető távolságban? Szüleink, rokonaink, barátaink a közelben laknak-e? Milyen az óvoda, az iskola? Milyen az oda járó gyermekek összetétele? Mennyiért lehet házat, telket vásárolni? Tudjuk-e szeretni azt a helyet, azt a közösséget, ahol az életünket le szeretnénk élni?



Ezeket a szempontokat mérlegelve mi úgy döntöttünk, hogy Jánoshidán telepedünk le. Rajtunk kívül, még jó néhány másik család hozta meg ugyanezt a döntést és épített vagy felújított házat itt, jelezve azt, hogy Jánoshidán képzeli el a jövőjét.



De tudjuk, hogy nagyon sokan másképp döntöttek, sőt a letelepülők közül is többen az elköltözést fontolgatják. Hiszen sokan úgy érzik, hogy romlik a közbiztonság. A szociális ellátórendszert kihasználók, azzal visszaélők aránya növekszik. Egyre több a magatartás problémás gyerekek száma, ezért többen másik település iskolájába járatják gyermekeiket. Kulturáltsági és anyagi szempontból egyre nagyobbak a különbségek a leszakadók és a törekvők között. Jánoshida megítélése az itt élők és ide látogatók számára sokszor negatív. A médiában többnyire a bűnügyi hírekben jelenik meg a település neve. Tudjuk, hogy a negatív jelenségek nagy része társadalmi problémákra vezethetőek vissza és nem csak Jánoshidára jellemzőek. Kezelésük bonyolult és szinte megoldhatatlan feladat.



Pedig a képviselő-testület és az önkormányzati dolgozók odaadó munkájának eredményeként, a lehetőségek maximális kihasználásával Jánoshidán a közintézmények állapota és a közműellátottság kiváló, a környékbeli településekhez viszonyítva kiemelkedő. A Polgárőr Egyesület példaértékű szervezettséggel igyekszik javítani a közbiztonság állapotán. A jól felszerelt oktatási, nevelési intézményekben magasan képzett pedagógusok lelkiismeretesen végzik munkájukat.



De ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a negatív társadalmi jelenségeket pozitív társadalmi folyamatokkal kell ellensúlyozni: a rombolást építéssel, a rossz híreket jó hírekkel, a széthúzást összefogással, a szégyenérzést büszkeséggel. Ezért szeretnénk a Jánoshidán élők olyan együttműködését kezdeményezni, mely értékteremtésen és megőrzésen alapul és céljai a következők:

  • értékek létrehozása (olyan területek fejlesztése, melyre pályázati kiírás nincs)
  • közadakozások szervezése a célok elérése érdekében
  • közösségfejlesztő tevékenységek kezdeményezése, szervezése és életben tartása (Jánoshida 3x1)
  • Jánoshidáról kialakult kép javítása az itt élők és a külvilág számára
  • javaslatok és kérések megfogalmazása az önkormányzat felé
  • kapcsolattartás a hasonló célokkal működő civil szervezetekkel
  • más települések közösségépítő gyakorlatainak tanulmányozása
  • hagyományok felkutatása és ápolása

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kozák Károly előadása Jánoshida történetéről és a templom műemléki helyreállításáról

Kozák Károly vezette 1971-73 között a jánoshidai templom műemlék helyreállítási munkálatait. Ez a jegyzet az 1973. október 17-én Jánoshidán megtartott előadása alapján készült. Kozák Károly A megyében és az országban járva gyakran hallhatunk, láthatunk műemléki helyreállításokról, és régészeti feltárásokról. A rádióban is gyakran elhangzik egy-egy híradás, nem beszélve az újságokról, sőt ritkábban a TV-ben is láthatunk néhány kockát, néhány képet ilyenféle munkákról. Ezek közé a munkák közé tartozik az 1971-ben megkezdett jánoshidai műemléki templom helyreállítása. A templom helyreállítása eléggé előrehaladott most, és ezért örömmel vállalkoztam a felkérésre, hogy röviden beszámoljak a jelenlévőknek az itt folyó munkákról, az elért eredményekről, és az elkészült maradványok alapján valamelyest értékeljük is a templomot, amely helyreállítással Szolnok megyének legjelentősebb műemlékei közé fog tartozni. Az ország rengeteget áldoz az ilyen műemléki és régészeti munkákra, és megkérdezik s...

Jánoshida településszerkezetének kialakulása

Általánosságban egy település szerkezetének a kialakulásában a tájnak, a földrajzi viszonyoknak, a gazdálkodási módoknak van meghatározó szerepe, Jánoshida esetében azonban ezek mellet fontos tényező a saját történelme, létrejöttének ideje is. Ezek mindegyikének a hatása érződik tehát a mai településszerkezeten. Nem csak a régészeti lelőhelyek, de a régi öregek meséi is arra engednek következtetni, hogy Jánoshida területe már az őskortól lakott hely volt, azonban az ősi település nyomait valahol az alattyáni erdő felé kell keresnünk, ott, ahol a Tarnával egyesült Zagyva 2/3 részt körülveszi a fákat. A Habsburg birodalom második katonai felmérése 1860 körül Dédszüleink szerint ezen a Szilvaszögnek nevezett helyen volt a falu őse. Az elnevezésnek a szilvához mint gyümölcshöz azonban semmi köze, inkább az erdő latin megfelelőjéből, a silvae szóból származhat. Feltehetőleg ezen a helyen, a vízjárta, vízzel körülvett, de a vízből kiemelkedő hordalékkúpokon telepedtek le őseink, mely helyfog...

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a kirá...