Ugrás a fő tartalomra

Az Egyesület létrejöttének előzménye

Egyesületünk a „Ez a hely a tiéd” civil társaság jogutódjaként jön létre, ezért röviden tekintsük át, hogy az elmúlt 2 évben civil társaságként mit sikerült elérnünk! Közben érintjük azokat a kérdéseket is, hogy mi motivál bennünket abban, hogy létrehozzuk ezt az egyesületet? Mi az, amiért érdemes időt, energiát, pénzt áldozni?




A civil társaság létrehozásának ötletét egy 2012. decemberében megjelent újságcikkben megfogalmazott gondolataink alapozták meg. Ebben a Jánoshidai Híradóban megjelent cikkben leírtuk, hogy vannak félelmeink a falu jövőjével kapcsolatban, de azt is próbáltuk elmondani, hogy nekünk is van felelősségünk abban, hogy milyen lesz ez a jövő. Ezért egy értékteremtésen és értékmegőrzésen alapuló együttműködés javaslatával álltunk elő.





Ez az újságcikk a félelemről és a felelősségről szólt. Az attól való félelemről, hogy arra kényszerülünk, hogy elköltözzünk Jánoshidáról. Az attól való való félelemről, hogy hasonló sorsa jut Jánoshida is, mint néhány környékbeli település, ahol már szinte visszafordíthatatlan a lecsúszás és az elnéptelenedés.



Sokszor a költők jobban szavakba tudják önteni az érzéseinket. A Honeybeast együttes Maradok című dala pontosan elmondja, hogy mi is az a félelem, amit ebben a cikkben megfogalmaztunk.


Nem gondoljuk azt, hogy ez a dal Jánoshidáról szól. Legalábbis nem a jelenbeni Jánoshidáról. Azért álltunk elő az együttműködés javaslatával, hogy ne a jövőbeni Jánoshidáról szóljon. Nagyon bíztunk abban, hogy ez a kezdeményezés nem "suttogás lesz az őrült zajban", és nem "maradunk tollpihék a szélviharban". Szeretnénk hinni abban, hogy nem csak a templom marad és Jánoshida nem lesz puszta, hanem mi is és a gyermekeink is, és még utánunk sok generáció otthonának tekintheti majd Jánoshidát, mert ez a hely a miénk.



Persze nem volt előzmények nélküli a cikkben megfogalmazott összefogásra építő kezdeményezés.







Például 2011-ben ilyen összefogással sikerült megépíteni az iskola udvarán a gyeptéglás focipályát, illetve megrendezni a Jánoshida 825 éves fennállásának közös megünneplését a templomkertben.



Ezeknek az együttműködéseknek a sikerére alapozva igyekeztünk elmondani, hogy a mi felelősségünk is, hogy milyen lesz a falu jövője. Ezért próbáljunk meg egy cselekvő közösséget létrehozni. Egy olyan közösséget, aki szenvedés és lázadás helyett megpróbál azért tenni, hogy javuljanak a negatív körülmények. Ez azért okoz nehézséget, mert több szociológiai kutatás is kimutatta, hogy Magyarországon a „cselekvés” a legkevésbé gyakorolt reakció egy problémára.







Ezért amiatt, hogy ne csak beszéljünk, hanem tegyünk is azért, hogy javuljanak a körülményeink azt javasoltuk, hogy közösségi összefogással újítsuk fel a Kastély előtti teret.





Amikor elkészültünk ezzel az írással azon gondolkodtunk, hogy vajon milyen címet adjunk ennek a cikknek. Mi az a cím, ami a legjobban összefoglalja azt, amiről a cikk szól? Mi lehet az a cím, ami a legjobban kifejezi a felelősséget és azt, hogy Jánoshidán tenni akarunk azért, hogy a félelmeinket eloszlassuk? Ekkor született meg az ötlet, hogy talán mindezeket a Jánoshida himnusz címe az "Ez a hely a tiéd" tudja a legjobban kifejezni. Ami akkor még egy újságcikk címe volt, az később a civil társaságunk nevévé is vált és a megalakuló Egyesületünk is ezt a nevet fogja viselni.



Amikor a cikkben leírtuk és a 2012-es Falugyűlésen bejelentettük, hogy szeretnénk, ha a Kastély előtti tér Sebestyén Albert nevét viselné még nem tudtuk, hogy milyen fogadtatása lesz annak, hogy Albert atyáról szeretnénk elnevezni egy teret. Legnagyobb örömünkre több mint 400 támogató aláírás gyűlt össze és Jánoshida Község Önkormányzatának képviselő-testülete határozatba foglalta, hogy az I. világháborús emlékpark Sebestyén Albert nevét viselje.









A 2013. februárjában megrendezésre kerülő Jótékonysági estre azzal a kérdéssel érkeztünk, hogy lehet-e sikeres Jánoshidán egy közcélú adakozás.







Végül a korábbi évekhez képest jóval több pénzt gyűlt össze, igazolva azt a reményünket, hogy az itt élő emberek szívesen adományoznak közcélra.








Mindeközben elindítottuk az "Ez a hely a tiéd" facebook oldalt, ahol a civil társaság céljainak és terveinek kommunikálása mellett egy digitális fényképtárat is létrehoztunk, valamint a falu történelmi örökségét ápoló jegyzeteket is közzé tettünk. Ekkor készült el a logónk, mely azóta is jelképezi Jánoshidáért való összefogásunkat.










Az Internet és a Facebook használatának hatékonyságát több tanulmány is alátámasztotta. Ezért azt gondoljuk, hogy ez mindenképpen egy olyan eszköz, amit érdemes kihasználni, hogy a céljainkat nagyobb eséllyel el tudjuk érni.







Szintén a Facebookon indítottuk el a Jánoshida 3×1 oldalt, ahol igyekeztünk népszerűsíteni az egészséges életmódot és a szabaidősportot. Csatlakoztunk ahhoz az országos kezdeményezéshez, mely szerint hetente háromszor 1 óra sportolással jelentősen hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez. Ez a csoportunk volt az, aki azon fáradozott, hogy minél tovább tudjon működni Jánoshidán a Zumba, bicikli túrákat szerveztünk és segítettük a Családi nap sportos rendezvényeit, valamint a nagysikerű Mozgások éjszakáját.


















2013. májusában elkezdődtek a Kastély előtti tér felújításának munkálatai, melyben sok-sok felnőtt és gyermek vett részt, de nélkülözhetetlen volt a vállalkozók és az Önkormányzat közreműködése is.











Ilyen volt, ilyen lett



Fontos része volt az együttműködésen alapuló tervünknek, hogy az elért eredményeket közösen meg tudjuk ünnepelni. Ezért 2013. szeptemberében egy térátadó ünnepséget szerveztünk, melyen sok-sok helyi lakos is részt vett. Örültünk annak is, hogy ennek kapcsán jó hírek is megjelentek az újságban Jánoshidáról.







Újabb lendületet adott számunkra, hogy Jánoshida Község Önkormányzatának képviselő-testülete úgy határozott, hogy 2013-ban az év embere díjat az "Ez a hely a tiéd" civil társaság ügyvivőinek adományozza "a Sebestyén Albert tér megálmodásáért és kialakításának megszervezéséért, amelynek során példát mutattak összefogásban és közösség formálásban".







Ezért 2014-ben elindítottuk egy újabb tér felújításának a folyamatát, melynek első lépése a Jótékonysági est szervezésének a segítése volt. Nagy örömünkre még az előző évi gyűjtésnél is több pénz gyűlt össze újabb bizonyítékát adva ezzel annak, hogy lehet sikeres Jánoshidán a közcélú adománygyűjtés.







Már az elején úgy terveztük, hogy ennek a térnek a felújítása 2 évet fog igénybe venni, hiszen egy öntözőberendezést is igénylő füvesített parkot képzeltünk el. A pénzügyi adományokon túl számtalan felajánlást kaptunk ennek a térnek a kialakításához is. Vállalkozók segítették a földmunkákat, a kútfúrást és építőanyaggal az akna elkészítését. Szintén felajánlásként kaptuk a park megtervezését és a növények kiválasztását és elültetését egy kertészettől.











2015-ben szeretnénk befejezni ennek a parknak kialakítását és megünnepelni a közösen elvégzett munkát.



Bár vannak félelmeink a falu jövőjét illetően, de úgy gondoljuk, hogy fontos kiemelni a jó dolgokat, a rosszakat pedig valamilyen módon kompenzálni kell. Ilyen tevékenység az, amikor valamit közösen létrehozunk, ami szimbolizál egyfajta összetartozást; a kulturális és történelmi örökségünk ápolása; az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítése, valamint a faluhoz való érzelmi kötődésünk erősítése.



Ez az Egyesület nem csupán a terek felújításáról szól. Ez az Egyesület elsősorban a falun való megmaradásunkról szól. Annak az akaratnak a kinyilvánításáról szól, hogy tenni akarunk valamit azért, hogy meg tudjunk itt maradni. Az abban való hitről szól, hogy összefogással tudunk változtatni a környezetünkön itt Jánoshidán, mert ez a hely miénk.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zenei szeretet útján (folytatás)

Kajos Kálmán visszaemlékezése 1960-ban kezdtem ipari tanuló éveimet a Jászberényi Szakmunkásképző iskolában géplakatos szakon, ahová autóbusszal jártunk be. A buszon volt köztünk egy alattyáni srác, Kovács Karcsinak hívták, szaxofonozni tanult. A haverjai biztatták, zenéljen a buszon, ez nekem nagyon megtetszett. Elmondta, hogy csatlakozott egy jánoshidai családi zenekarhoz, itt szoktak próbálni a kultúrházban. Ez volt az Eszes Máté zenekar, amit a testvéreivel alapítottak jó pár évtizeddel azelőtt. Ekkor már csak ő élt közülük. Máté fia harmonikázott, Máté bácsi trombitált, a szomszéd fiú, Turóczi Lajos dobolt, Oláh Béla hawaii gitáron játszott.  Balról: id. Eszes Máté, Turóczi Lajos, ifj. Eszes Máté Lakodalmakban, bálokban zenéltek, sok próbájukra elmentem, Karcsi biztatott, vegyek én is szaxofont. Géplakatosként 1963-ban végeztem, és mint annyian, Budapesten dolgoztam. 1964 tavaszán sikerült megvennem a hangszert, 5000 forintért, egy havi keresetem akkor 1200 forint volt. A búcsúi b

A zenei szeretet útján

Sziráki Károlyné visszaemlékezése A rég múlt időből kiindulva: ki-ki érzéke, lehetősége szerint szerezte, művelte – műfaját tekintve – saját zenei élményét. A napokban amikor gondolatom nyugalmas, visszatekintő elmélkedésbe fordult, eszembe jutott édesapám. Mindez azt mondatja velem: az emlékek mind addig megmaradnak míg van ki ápolja, fenntartja, felidézi, őrzi azokat. Így jutottam el érzelemtől fakadó kíváncsisággal, vajon van-e még ki emlékszik: kik is voltak azok, akik Jánoshidán a cigány zenekaron kívül más hangzású zenével szolgáltak. Létezett már az II. világháború előtti időből, hogy a bevonuló regrutákat a községházánál búcsúztatták, zenéltek a MADISZ rendezvényein bálokban, lakodalmakban. Leventék kísérete a katonai bevonuláson Sőt búcsú-vásár alkalmával az akkor még kézi vezérlésű gyerek sergő alatt is muzsikáltak. Igen, ők voltak kiket úgy emlegetünk ma is: a szorgos REZES BANDA. Aránylag fiatalon jutottak el oda, hogy zenei eszközök beszerzésével, önszorgalmukkal, sok prób

Jánoshida nevének eredete

A jelenlegi helyén ősi idők óta híd állt a Zagyván, amely fontos átkelőhely volt a kereskedők számára, így ennek jelentőségét hirdethette büszkén községünk elnevezése. Felvetődik a kérdés azonban: vajon ki lehetett az a János, aki „névadója” lett településünknek? A kézenfekvő válasz a híd mellett jelenleg is álló Keresztelő Szent János lehet. A XVIII. században Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel a felújított templomot. Az ebből a korból származó, községünket jelző pecséteken is feltűnik a híd, előtte pedig Jézus megkeresztelésének jelenete. A templom e korból származó címerében is Keresztelő Szent János ábrázolása látható. Egyes források szerint a település a nevét a hídon egykor állt Keresztelő Szent János szoborról kapta. (Rupp Jakab) Kiderült azonban, hogy a hídon egykor Nepomuki Szent János szobra állt (ami ma a templomkertben található) és már 1401-ben Janushyda néven jegyzik településünket.Nepomuki Szent János 1393-ban halt mártírhalált Prágában, amikor a király a